Hiába a borús makrogazdasági prognózisok, özönlenek Magyarországra az ipari befektetések. “A gyárakba Magyarországon már nem lehet elég munkavállalót találni, szükség van a harmadik országokból érkezőkre” - fogalmaz Küzmös László a Get Work Csoport tulajdonosa.
Az őszi kutatások szerint nehezebb hónapok jönnek a gazdaságban: a GKI Gazdaságkutató konjunktúrafelmérésében romlanak az üzleti és fogyasztói várakozások. Az üzleti bizalmi index már második hónapja van a negatív tartományban, azaz több a ború-, mint a derűlátó cég. Nő a lakosság félelme a munkanélküliségtől. Az Állásportál.hu gyűjtőoldalon októberben 11 százalékkal csökkent a hirdetésszám. Ebből azonban a hazai gyártó szektor semmit sem érez. “Bárkivel is beszélek, nincs törés a felvételekben, folyamatosan jönnek a létszámigények nemcsak az idei, hanem már a jövő évre is” - mondja Küzmös László, a Get Work Csoport tulajdonosa. A HR szakember szerint ennek fő oka az, hogy a Covid-járvány következményként a nyugat-európai cégek nagy gyártó kapacitásokat telepítenek át Távol-Keletről Közép-Kelet-Európába, és Ázsiából is egyre több cég gyártat az ár-érték arányban kedvező EU-n belüli térségben. Az orosz-ukrán háború is hozott a régióba befektetéseket Oroszországból. “Ipari gyártó munkára jelenleg nincs elég munkavállaló Magyarországon” - summáz Küzmös László.
Új munkahelyek a gyártó szektorban
Ha a HR Portálon utóbbi két hónapban megjelent bővülési híreiből szemezgetünk, szintén látszik a gyártó (azon belül is inkább gép-, autóipari cégek) szektor optimizmusa: A kínai Contemporary Amperex Technology - a világ legnagyobb akkumulátorgyártója - 7000 új munkahelyet teremt Debrecenben. A Siemens Energy új gyártócsarnokot épít, 400 munkavállalót vesz fel majd ide. A nyíregyháziLego-gyár 250 fővel növeli termelőkapacitását. Az elektromos autókhoz alkatrészeket gyártó kínai Halms 300 munkahelyet hoz Debrecenbe. A Schneider Electric Dunavecsén épülő okosgyárában 500 főnek ad majd munkát. A Bosch 200 mérnöki munkahelyet teremt Zalaegerszegen. A villamosipari és szereléstechnikai termékeket gyártó OBO Bettermann vállalatcsoport 100 fővel bővül a Pest megyei Bugyi nagyközségben.
Már a bérrel csábítás sem csodaszer országon belül. Küzmös László elmondta, hogy a magyar gyártó cégek 15-30 százalék között emelték idén a fizetéseket. Aki 10 százaléknál kisebb mértékről döntött, ő várhatóan év elején emel majd nagyobbat. Megfigyelhető bérlicit is a cégek között. Előfordul már az is, hogy a közvetítő cég nem kap bérsávot egy-egy pozícióra a megbízótól, hanem “amennyiért sikerül megszerezni” útravalót adja a fejvadászoknak.
Külföldiek nélkül nem lehet hozni a létszámot
A tapasztalat az, hogy külső forrás nélkül a cégek nem tudják hozni a létszámot. A vendéglátóiparban történnek ugyan elbocsátások, ám egy részük a síszezonban Nyugat-Európában már talált munkát, másik részük pedig nem érdeklődik/nem alkalmas gyári betanított munkára. A másik probléma a magyar munkaerő magas fluktuációja. A folyamatos pótlás és betanítás jelentős költség a munkaadónak, gátolja az üzletfejlesztést (nem tud újabb megbízásokat elfogadni, ha nincs stabil létszám), az ott dolgozók munkamorálját pedig rombolja. Nehezíti a helyzetet, hogy Ukrajnából a háború miatt kilencedik hónapja nem jön elegendő munkaerő. A Magyarországon dolgozók ukránok egy része pedig már azóta Nyugat-Európa felé vette az irányt. Így nincs más kiút, mint más országokból hozni vendégmunkásokat.
A kormány először 2016-ban nyitotta ki a kapukat két EU-n kívüli ország (Ukrajna és Szerbia) munkavállalói előtt. Tavaly ősszel a lista 9 újabb országgal bővült (Fülöp-szigetek, Indonézia, Vietnám, Mongólia, Fehéroroszország, Kazahsztán, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Montenegró), ahonnan minősítési eljáráson átesett munkaerő-kölcsönzők (hivatalosan: minősített foglalkoztatók) gyorsított adminisztrációval hozhatnak be munkavállalókat maximum két éves szerződéssel. Majd idén nyáron újabb 8 országból lett könnyebb a toborzás (közte Brazília, Kolumbia, Oroszország). A Get Work az elsők között szerezte meg a minősítést. Az általuk behozott munkavállalók száma év végére eléri a 600 főt. “Elsősorban Mongóliából és Vietnámból toborzunk helyi partnereink közreműködésével, de a Fülöp-szigetek és Indonézia felé is nyitottunk” - mondja a HR szakértő. Utóbbi két országban hatalmasak a tartalékok. Ráadásul a Fülöp-szigeteken az angol a második hivatalos nyelv, az állam pedig “előképzi” a munkavállalókat európai munkára.
Csak a forintgyengülés aggasztja a vendégmunkásokat
A vendégmunkás a megrendeléstől számítva 60-90 nap között lesz a magyar gyár kapujában a toborzás és az adminisztratív teendők elintézése után a Get Work szervezésében. Az eddig behozottakkal nagyon elégedettek a munkaadók. Motiváltak, jóval alacsonyabb körükben a fluktuáció a magyar munkavállalókhoz viszonyítva, szívesen vállalnak túlórát a plusz pénz miatt. Mivel munkabérük 80-90 százalékát devizában hazautalják, ezért az infláció kevéssé, elsősorban a forint gyengülése aggasztja őket Magyarországon.
Kritikus pontja a külföldi toborzásnak a fogadó cég és annak vezetőjének hozzáállása, kommunikációja. “Ha befogadó a cégkultúra, figyelnek a külföldiek speciális igényeire, ugyanúgy kezelik őket, mint a több magyart, akkor jól érzik magukat és maradnak. Ha szükséges rosszként, “termelőeszközként” tekintenek rájuk, akkor nem” - mondja Küzmös László. Kulcsa lehet a maradásnak a jó szállás. 10-15 ágyas szobák helyett 2-3 ágyasokban helyezzük el őket, a párokat külön szobában. Legyen tiszta a konyha, a fürdőszoba, a wécé, rendszeresen takaríttassuk ki, legyen főzési és mosási lehetőség. Lényeges az erős Wifi, ugyanis a munkavállalók mobiltelefonjukon videóhívásokkal tartják a kapcsolatot otthoni szeretteikkel. Ha több országból hozunk külföldieket, akkor ügyeljünk arra, hogy az egy országból érkezőket egy blokkban helyezzük el, egy szinten ne keverjünk több nemzetiséget.
A nyitóképen Küzmös László, a Get Work Csoport tulajdonosa
Opmerkingen