Nyáron tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében lazított a munkavállalás feltételein a kormány. A hatóságok által minősített munkaerő-kölcsönző cégeknek nem kell különböző engedélyekkel bíbelődniük, ha a listán szereplő állampolgárokat akarják Magyarországon dolgoztatni. Egyre több gyárban tűnnek fel fülöp-szigeteki, indonéz, vietnámi és mongol vendégmunkások.
Egy csapat fiatal vendégmunkás sétál el minden reggel a Varga család portája előtt Hatvanban. A kisvárosban sok ukrán és mongol dolgozik, a koronavírus-járvány alatt a trafikok ajtajára cirill betűkkel is kiírták, hogy hányan tartózkodhatnak egyszerre a dohányboltban. A Heves megyei település kertvárosi részén számos családi ház működik munkásszállásként, mert a közelben működik a környék egyik legnagyobb foglakoztatója, a Bosch gyár.
Eközben az egyik budapesti főpályaudvar padján, láthatósági mellényben, az egyik nagy magyarországi takarítócég egyenpólójában ázsiai vendégmunkások beszélgetnek és nyomkodják a telefonjukat.
Ez a két pillanatkép is jól szemlélteti, hogy Magyarországon lényegében elfogyott a munkaerő. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint 2017 augusztusában bukott négy százalékos érték alá a hazai munkanélküliség, ami gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. A legfrissebb adatok szerint szeptemberben csupán 185 ezer főnek nem volt állása az országban.
Elfogyott a magyar munkás
Persze óriásiak a különbségek a keleti országrész hétszázalékos és a nyugati két százalék körüli munkanélküliségi rátája között, de van egy pont, ahol már nem lehet új munkavállalókat bevonni szociális és egészségügyi okokból, és sokan költözni sem szeretnének az ország egyik végéből a másikba, vagy ha már felkerekednek, meg sem állnak Nyugat-Európáig. Többféle becslés szerint hat-hétszázezer magyar vállalt külföldön munkát, ők is nagyon hiányoznak a hazai munkaerőpiacról.
A hiányzó munkaerő pótlása érdekében a kormány előbb 2017-től engedélyezte az ukrán és szerb állampolgárok egyszerűsített munkavállalását, de mára ott tartunk, hogy a régióban is egyre kevesebb a szabad munkaerő. Ezért fordult a kormányzat Ázsia felé, több lépcsőben összesen tizenöt, Európai Unión kívüli ország esetében könnyített az adminisztratív terheken.
Ők jöhetnek Jelenleg tizenöt ország állampolgárait lehet a kormányrendeletben megjelölt hiányszakmákban, a minősítés megléte mellett egyszerűsített eljárással alkalmazni: Belarusz, Bosznia-Hercegovina, Észak-Macedónia, Fülöp-szigetek, Indonézia , Kazahsztán, Mongólia, Montenegró, Vietnám, Oroszország, Brazília, Georgia, Kirgizisztán, Venezuela és Kolumbia.
Idén júniusban egy kormányrendelet bevezette a minősített munkaerő-kölcsönzés intézményét. (Hasonló szabály – minősített foglalkoztató néven – tavaly szeptember óta létezett, de a veszélyhelyzet megszűnésével érvényét vesztette 2022 júniusától.)
Ez azt jelenti, hogy azoknak a közvetítőknek, akik megfelelnek a feltételeknek, és regisztrálnak, az állam megengedi, hogy a hiányszakmák esetében az EU-n kívüli országokból toborozzanak munkavállalókat, és engedélymentes eljárásban foglalkoztassák őket Magyarországon. Eddig tizennégy ilyen vállalkozást vettek minősített foglalkoztatói nyilvántartásba. Velük beszélgettünk.
„Jelenleg nyolcvan-százezer ember hiányzik a magyar munkaerőpiacról, és ez még akkor is igaz, ha már látjuk a recesszió jeleit” – közölte a Szabad Európával Juhász Csongor, a Prohumán 2004 Munkaerő Szolgáltató és Tanácsadó Kft. ügyvezetője, aki szerint vendégmunkások nélkül ezt a hiányt nem lehetett volna áthidalni, és sok szektor működése került volna veszélybe.
Juhász Csongor szerint fontos megérteni, hogy a vendégmunkások bevonása a magyar dolgozók munkahelyének megtartásáról is szól, hiszen ha egy vállalat hosszabb távon képtelen megoldani a munkaerő-problémáit, könnyen dönthet úgy, hogy áttelepíti a termelést egy másik országba.
„Az a munkaerő, amelyre leginkább igény mutatkozik a piacon, kezd elfogyni. Magyarország demográfiai helyzetét tekintve öregedő társadalom, egyre kisebb a munkakorú lakosságszám, amit tovább csökkent a nyugat-európai országok elszívó hatása, vagyis a magasabb béreket kínáló külföldi munkaerőpiac” – mondta a Szabad Európának Nógrádi József, a Trenkwalder Magyarország kereskedelmi és marketingigazgatója.
A szakember szerint ennek következtében az elmúlt években a munkanélküliségi ráta olyan szintre csökkent, mint Németországban vagy Csehországban. Nógrádi József szerint a nem túl magas fizetésért kínált szak- és betanított munkakörökre lényegében elfogyott Magyarországon a mobilizálható munkaerő.
Sikeres befektetésösztönzés
„Túlságosan jól működött a befektetésösztönző gazdaságpolitika, legalábbis jobban, mint a munkaerő-utánpótlás biztosítása, és jelentős volt a hazai szakmunkások kivándorlása a jobb béreket kínáló nyugat-európai országokba” – indokolta Jáhny Ákos, a Get Work Trend Kft. stratégiai igazgatója, miért tartunk ott, hogy az Európai Unión kívülről kell behozni munkavállalókat Magyarországra.
Jáhny Ákos szerint az állami családtámogatási programok miatt fellendült építőipari boomnak volt ugyan visszaszívó ereje, vagyis sok szakember jött haza, miután a szektorban jelentősen emelkedtek a bérek. Azonban a hazatérő szakmunkások nem a nagy beruházásokat végrehajtó vállalatoknál helyezkedtek el.
„A helyben elérhető munkaerő szűkössége miatt engedélyezte 2016-ban a kormány az ukrán és szerb munkavállalók egyszerűsített foglalkoztatását, illetve tette lehetővé tavaly a minősített munkaerő-szolgáltatóknak, hogy az Európai Unión kívülről hozzanak be munkavállalókat az országba” – mondta Nógrádi József.
A kölcsönzött munkaerő leginkább a feldolgozóipari cégek, azon belül is az autógyártáshoz kötődő vállalatok számára jelent fontos munkaerő-utánpótlást. A termelési, gyártási szektoron túl az élelmiszeripar és a vendéglátás számára is opció a vendégmunkások alkalmazása. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adatai szerint 2021-ben a kölcsönzött munkaerő közel hetven százalékát alkalmazták a feldolgozóiparban.
Szintén az NFSZ adatai alapján azt lehet látni, hogy rekordot döntött az így foglalkoztatottak száma tavaly, amikor 218 ezerre nőtt a számuk az előző évek 160 ezres átlagához képest. Ebből 13 ezer volt külföldi, 91 százalékban ukrán állampolgár.
Az Európán kívülről érkező munkavállalók száma elenyésző, mindösszesen 22 fő volt 2021-ben. Ez azonban idén gyökeresen megváltozott. Bár még friss adatok nem érhetők el, a munkaerő-kölcsönző cégek beszámolói alapján beindult a tömeges munkaerőimport az ázsiai országokból.
„Ma lényegében lehetetlen rövid távon az idetelepülő vagy már itt lévő, de kapacitásbővítést végrehajtó nagy cégeknek megfelelő számú és minőségű munkavállalót találni Magyarországon. Erre jelent megoldást a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatása” – mondta Jáhny Ákos.
Népszerűek a Fülöp-szigetekről érkezők
Nógrádi József szerint a kiválasztásnál fontos, hogy az illető alkalmas legyen a feladatra, minél előbb beilleszthető legyen a munkáltató által kínált pozícióra, továbbá a munkavállaló motivált legyen az új álláshelyén. „Ehhez megfelelő előszűrésre van szükség, amit helyi partnereinkkel közösen végzünk” – tette hozzá.
Elmondása szerint vannak olyan országok, ahol teljesen szabadon lehet a potenciális munkavállalókat felkutatni és leszerződni velük. Ilyen például Mongólia. A Fülöp-szigeteken azonban már a hetvenes évek óta csak állami szervezeteken keresztül jöhet szóba a külföldi foglalkoztatás. Az ottani szabályok előírják, hogy külföldi munkavállalás esetén mennyi a kötelezően fizetendő minimálbér, minősítik a közvetítőket és azokat az országokat is, ahová állampolgáraik kimennek dolgozni.
A százmillió lakosú országból éves szinten közel egymillió fő vállal külföldön munkát. Nógrádi szerint a fülöp-szigetekiek többsége keresztény, jól beszélnek angolul, képzettségüket tekintve magasabb a közép- és felfokú végzettségűek aránya, mint Magyarországon.
„Mi azt nézzük, hogy a partnereinknek milyen pozícióban van szükségük munkavállalóra” – felelte Nógrádi József arra a kérdésünkre, hogy melyik országból érkezik a legtöbb külföldi. A fülöp-szigetekiek sok esetben betöltik ezeket az elvárásokat, de ahol korábban ukrán munkavállalók voltak – de a honvédő háború miatt hazamentek, vagy a nyelvi nehézségek miatt más európai országba távoztak –, sok esetben kazah állampolgárokkal töltik fel a helyüket.
Általánosságban igaz, hogy olyan munkavállalók vonzók a hazánkban működő globális cégeknek, akik viszonylag jól beszélnek angolul, mert a nagy gyárak termelési utasításai általában angolul vannak, ezt fordítják le a különböző országokban lévő telephelyeik anyanyelvére. Nógrádi szerint ha angolul tudó munkavállalók vannak, akkor ezt nem kell megtenni.
A vallás is számít
Fontos szempont az is, hogy ne legyenek nagy kulturális különbségek a fogadó ország és a külföldről érkező munkavállaló között. „Ilyen a hit kérdése például, tiltja-e a vallása a külföldinek, hogy mely napokon nem dolgozhat” – mondta.
A szakértő szerint a kölcsönzött munkaerő esetében is egyre több a pénzügyi bizonytalansági faktor, ugyanis nagyot emelkedtek a repülőjegyárak és a munkásszállások rezsiköltségei, illetve a forint árfolyamának ingadozása is nehezíti a kölcsönzött munkaerő költségeivel kapcsolatos kalkulációkat.
Farkas Tünde, a Pannon-Work Személyzeti Szolgáltató Zrt. nemzetközi toborzási és közvetítési üzletágvezetője szerint a munkaerő-kölcsönzés rendszere több szempontból is nagyfokú rugalmasságot biztosít a vállalatok számára.
„Hatalmas teher kerül le a szolgáltatást igénybe vevő cégek válláról azzal, hogy a munkaerő-kölcsönző cég végzi a toborzással, kiválasztással, munkaviszony létesítésével, esetleges megszüntetésével járó adminisztrációs terhet, a bérszámfejtést, valamint a kölcsönzött állomány kezelését” – tette hozzá.
A szakember szerint kiemelten fontos a külföldi munkavállalók beillesztése, hiszen csak ezáltal tudnak hosszabb távon segítséget jelenteni a munkaerőpótlásban, még ha mindez ideiglenes jelleggel is történik.
„Tapasztalataink szerint fontos a személyes törődés és a megfelelő információval való ellátás, ezért többek között kétnyelvű koordinátor kollégáink segítségével igyekszünk áthidalni az esetleges kulturális különbözőségeket, valamint az egyes településeken a lakosság tájékoztatásával is erősítjük az elfogadást” – hangsúlyozta.
A céghez többen érkeznek Vietnámból, Kazahsztánból, illetve a Kirgiz Köztarsaságból, de toboroznak a Fülöp-szigeteken, valamint kisebb számban Bosznia-Hercegovinából is vannak jelen dolgozóik.
Jáhny Ákos szerint csak azok a közvetítőcégek kaphatták meg a minősített munkaerő-kölcsönzői besorolást, amelyek megfelelő apparátussal rendelkeznek, jelentős anyagi biztosítékot mutattak fel, és átestek az Alkotmányvédelmi Hatóság átvilágításán. Itt összpontosul ugyanis a megfelelő tapasztalat a különféle emberek állománykezelésében az alulképzett, alacsonyan képzett fizikai, illetve szellemi munkavállalók tekintetében.
„Többnyire mongol és vietnámi munkaerőpiacról toborzunk munkavállalókat összeszerelő üzemek, asztalosműhelyek, konyhai kisegítő feladatokra és építőipari segédmunkára” – mondta Jáhny Ákos.
A szakértő szerint a Fülöp-szigetek és Indonézia is egyre inkább fókuszba kerül, mert ott szinte mindenki rendelkezik alapfokú angol nyelvtudással. „Ezek az országok, csúnya szóval mondva, munkaerőexportra is termelik a saját lakosságukat, ami megkönnyíti a magyarországi munkavállalásukat” – tette hozzá.
Dolgozni, túlórázni akarnak
Jáhny Ákos szerint a külföldiek alkalmazásának egyik nagy előnye, hogy munkavállalási szándékkal érkeznek. Ez azt jelenti, hogy nem érdekük, hogy a magyar alapellátás részesei legyenek, nem akarnak táppénzre menni, hiszen dolgozni jönnek, túlórázni akarnak, minél több pénzt szeretnének hazaküldeni a családnak.
Hátrány költségoldalról, hogy évente egy retúrrepülőjegyet, illetve munkásszállást kell biztosítani nekik, és a kulturális beilleszkedésük rögösebb. „Nemzetgazdasági szempontból előnytelen, hogy a jövedelmük nagy részét hazautalják, vagyis a fogyasztás nem Magyarországon generálódik” – mondta.
A Munka törvénykönyve szerint azonos munkakörben azonos bér jár mindenkinek. A külföldiek tehát nem kereshetnek kevesebbet, mint az azonos pozícióban lévő magyar munkavállalók, vagyis nem lehet rajtuk spórolni, a cégek részéről nincs ilyen megfontolás az alkalmazásuk mellett. „Egész egyszerűen kell a munkáskéz, és vannak szakmák, ahol már nem találni dolgozót a hazai munkaerőpiacon” – mondta Jáhny Ákos.
„A legtöbb cég természetesen ha tehetné, elsősorban hazai munkaerőt alkalmazna, hiszen a vendégmunkások bevonása sok extra költséget jelent úgy adminisztrációs, mind az utaztatás, lakhatás, tolmács területén, és számos egyéb alkalommal. Azonban már évek óta vannak olyan területek, ahol egyszerűen nincs több bevonható magyar dolgozó” – mondta Juhász Csongor.
Szerinte egy több száz vagy ezer főt foglalkoztató cég esetében a létszám feltöltéséhez és megtartásához szükséges HR- és adminisztrációs szervezet és annak költségei évről évre egyre magasabbak. A munkaerő-kölcsönzés ezt a folyamatot teheti olcsóbbá és hatékonyabbá.
„Számos területen van jól összehasonlítható költségelőnyünk például azáltal, hogy nagy mennyiségben, ezért olcsóbban hirdetünk, vagy hogy helyi irodáinkban folyamatosan végezzük a kiválasztást, adott esetben több cég számára is, és az adatbázisainkban is lényegesen több munkavállaló található, mint bármelyik nagyvállalatnál” – tette hozzá. Mivel tömegesen végzik a feladatokat, több cég számára és több területen, a költségek megoszlanak a különböző ügyfelek között.
A cég ma már az ukrán és szerb vendégmunkások mellett fülöp-szigeteki vagy indonéz, jól képzett, angolul beszélő munkaerőt is be tud vonni. Az ázsiai vendégmunkások nyolcvan százaléka ez utóbbi két országból érkezik hozzájuk, de Vietnámból is sokan jönnek dolgozni Magyarországra.
Jók a tapasztalatok a fülöp-szigeteki munkavállalókkal, mert az ország részben a külföldre kölcsönzött munkaerőre építi a gazdaságát. Juhász Csongor szerint az ottani kormányzat szigorú kontrollja a garancia arra, hogy a megfelelő személyek érkezzenek a célországokba, kizárólag munkavállalási és nem letelepedési céllal, meghatározott időre, két évre.
A legtöbb vállalat kifejezetten elégedett a fülöp-szigeteki dolgozók munkához való hozzáállásával, a tanulási vágyukkal és a precizitásukkal. „Alapvetően jó kedélyűek, érdeklődnek az új dolgok iránt, szívesen ismerkednek a helyi kultúrával és szokásokkal, maximálisan tiszteletben tartják azokat. Az a fő visszajelzés, hogy rendkívüli odaadással végzik a munkájukat” – tette hozzá.
Ennek az is oka, hogy a fülöp-szigeteki és az indonéz kormány is nagy hangsúlyt fektet a képzésekre és arra, hogy a fiatalok olyan tudáshoz jussanak, amely versenyképes, és megfelel a nyugat-európai technológiai és szakmai elvárásoknak is.
Comments